Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.
Aki Parád felől érkezik a 24-es műút mellett található egy növénytani különlegesség a parádsasvári Ősjuhar. Pár száz méter megtétele után a fenyvesek közepén található a Károlyi kastély gyönyörű építészeti stílusával, amit Ybl Miklós tervei alapján 1881-ben kezdtek el építeni. A kastélyt Sasvár néven említik, ez a falu névadója is 1958-tól.
A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik. Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket. Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona. A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta. 1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Júlia. II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt.
A szomszédságában található alkálihidrogénkarbonátos kénes víz „Parádi víz”, amit a helybéliek csevice forrásnak hívnak. A savanyú víz forrás fölé díszes pavilont építettek Ybl tervei alapján. A völgy végén található a közel 300 éves hagyományra visszatekintő üveghuta, amit II. Rákóczi Ferenc fejedelem állított fel.
Az üveggyár adott munkahelyet a szomszédos falvakban élőknek is. Az ipartörténetileg is egyedül álló gyár, jelenleg nem működik, de a településen több vállalkozó folytatja az üvegcsiszolást, ezért kis manufaktúrákban, boltokban megvásárolhatók a gyönyörű csiszolt termékek. A természeti adottságok miatt sportolásra, gyalogtúrákra, az erdők növény és állatvilágának megismerésére kiváló lehetőséget biztosít Parádsasvár és hegyvidéke.
Károlyi-kastély
Az Ybl tervezte romantikus hangulatú, tornyos neoreneszánsz kastélyépületben lakott feleségével, Andrássy Katinkával Károlyi Mihály is. A Sasvár kastély miután Károlyi emigrációba kényszerült, a két világháború között lakatlan volt, 1946. után pedig úttörőtáborrá alakították át. A felújított épületben 1998 őszén szállodát nyitottak.
Ivócsarnok
A pagodaszerű épület szintén Ybl Miklós munkája (1881). A Csevice-forrás vízhozama 1000 liter/nap.
A parádsasvári üveggyár, valamint múzeuma a látogatók előtt is nyitva áll. Elődje a Rákóczi alapította parádóhutai manufaktúra. A műhely 1767-ben került a mai Parádsasvárra, az itteni biztosabb faellátás miatt. A 19. század második felében itt használtak a gyártáshoz először szódát a jóval drágább hamuzsír helyett. A század végén a gyár főként csevicés üvegeket állított elő. (1895: egymillió darab). 1923-ban az üzem egy része leégett. Az újjáépítés után innen került ki a hazai gyógyszeres üvegek 90%-a, 1948-ban, az államosítás után felmerült bezárása, illetve szövőgyárrá való átalakítása is, de az üveggyár ezt is átvészelte, és napjainkban – magánkézbe került üzemként – is számos országba jutnak el termékei.
Mátrai ősjuhar
A parádi út mentén magasodó hegyi juhar az egész világon egyedülálló növényritkaság. A 20 m magas, körülkerített juharfa rokonai – a kutatók szerint – évmilliókkal ezelőtt életek. Erre utal az ősjuhar elnevezés.